- KALLZ
- n. [kaldr II], taunting, sarcasm, raillery, Bs. i. 793, ii. 93, Þorst. St. 49, Fms. ii. 268, v. 231, Pass. 30. 7, Stj. 163, 218, Barl. 60: vituperation, Bs. i. 686.II. [kalla], a claim, Dipl. ii. 13, Karl. 52, Fms. vi. 371. kallz-yrði, n. pl. gibes, Fms. vi. 194.
An Icelandic-English dictionary. Richard Cleasby and Gudbrand Vigfusson. 1874.